Jarná pieseň (Slovak)
Zakukala kukulienka jarnú, čerstvú nôtu, vyvolala zas celý svet ospalý k životu. Slobody hlas mocný budí zase všetky zeme: a my chlapci podtatranskí či sedieť budeme? Tajná sila všetky hate a prekážky borí: a nás slabých majú vysmiať naše zrutné hory?
Hýbajú sa Podtatranci, spríbuznené rody, nad Slovanstvom prebudeným svitá deň slobody. Niet krajšieho v svete mena ak’ sloboda svätá, všemohúce toto meno nikto nezahatá! Pohynuli naši bratia za to meno skazou — ale z mohýl ich vychodia zástupy víťazov.
Hej, sloboda, krásne meno — svetu na závade! Bračekovci naši drahí, vrahovia sú všade: jeden prosto, druhý zboka, tretí v stranu inú chcejú zničiť našu drahú slovenskú rodinu.
Zdvihol sa kúr od Dunaja, zdola oblak tmavý, smutné chýry prichádzajú o víťazoch Slávy: dolné púšťe donášajú žalostnú ozvenu — Bože milý, či si na nás celkom zapomenul? Jeden klame, druhý vraždí — samí pekelníci, a tretí sa z nás vysmieva, že sme ničomníci.
Ej, zakukaj, kukulienka, jarnú, rezkú nôtu, vyvolaj len všetky sily slovanské k životu! A vy, bratia naši rodní, roztratení v svete, zlorečené vaše meno, keď sa nehýbete! Podajte si bratské ruky k veľkému životu — kukučka nám bude kukať novú, rezkú nôtu!
Uploaded by | Répás Norbert |
Source of the quotation | http://zlatyfond.sme.sk |
|
Tavaszi dal (Hungarian)
Megszólalt a kakukkmadár tavaszi nótája, felserkent az álmos világ ébresztő szavára. Újra éled minden ország, szabad riadóra - tátraiak, csak mi lennénk süketek a szóra? Tavaszi szél vizet áraszt, gátat rombol megint - gyöngeségünk gyalázatát hordozzák hegyeink?
Megmozdul a Tátraalja, minden rokon fajta, népeinknek felkél végre a szabadság napja. Szent szabadság! E világon nincsen szebb szó nálad, mindenható hatalmadnak ki vethetne gátat! Érted haltak testvéreink, fejet sose hajtva, vérükből új sereg támad, harcra, diadalra.
Szent szabadság, nekünk áldás - de van, kinek átok! Testvéreim, vigyázzatok, gyilkos les reátok: Szemközt támad ránk az egyik, orvul jön a másik, mohó foguk szlovák földre, életünkre vásik.
Arról alul kerekedik egy fekete felhő, a Dunáról sötét szárnyon gyászos üzenet jő: jajjal riad a sík róna, jajszó kél a szívben - nem gondolsz ránk, elfeledtél magasságos Isten? Egyik megcsal, öl a másik - ördögi hatalmak! A harmadik gyalázkodik, minket mond bitangnak.
Szólalj meg hát kakukkmadár, friss tavaszi dalod éltet hozzon népeinknek, erőt, akaratot! Harcra drága testvéreink, a föld minden táján, megátkozzuk a nevetek, ha megbújtok gyáván! Fogjunk össze, a szabadság most diadalra vár! Nóta harsan, lelkesítő - szól a kakukkmadár!
Uploaded by | Répás Norbert |
Publisher | Kozmosz Könyvek (Budapest) |
Source of the quotation | Cseresznyevirágok balladája, Szlovák költők antológiája |
Bookpage (from–to) | 85-86 |
Publication date | 1986 |
|