aludni nem lehet mezőn
lehunyni nem lehet szemet
ölelni nem lehet
ebben a csöndben pók nem fog legyet
fán levél nem rezzen
se szárny se szem nem rebben
hideg verejték öledben
fájdalmas minden nesz
mintha napok óta ébren
hallgatná mint lüktet a vér tenyerében
fülére tapasztja amióta
leszakadt a csend és nem húzták ki alóla
fenn van és figyel
nem tudja miért nem múlik el
nem tudja mi nem múlik el
ha csak átfordulna az oldalára
akkora zajjal járna rögtön megölné
mint aki forgó kövek közé hajt fejet
bújni hozzád nem lehet
aludni nem lehet
