This website is using cookies

We use cookies to ensure that we give you the best experience on our website. If you continue without changing your settings, we'll assume that you are happy to receive all cookies on this website. 

Weöres Sándor: Il Diluvio Universale (Az özönvíz in Italian)

Portre of Weöres Sándor

Az özönvíz (Hungarian)

Mikor a víz tetején forgó deszka vitte,

a deszka, mely forgott az örvény tűjén,

nem volt világtáj, csak forgás.

Menuh fölfelé nézett, a habos ködbe.

Nyújtotta két kezét:

"Uram, a ködöt hajtsd le rólunk,

küldd el előlünk az áradatot,

vedd kezem a tiedbe,

mint apámét és nagyapámét,

rejtsd a mélybe, a szent hegy alá,

tarthassa megint a világot."

 

Habzott a köd, forgott a víz.

Menuh kivette Mati öléből csecsemőjét.

"Uram, ládd, a két karomban elfér,

nem voltam-e én is ily kicsiny

és apám is, és nagyapám is?

Az örvénybe dobom,

ha meg nem segítesz engem."

 

A tajték felforrt,

a csecsemő fekete lett, mint a szén.

Ekkor Mati kikapta Menuh köpenye alól a lámpát,

a forgóba vetette.

Megint kezdődött a világosság.



Uploaded byP. T.
Source of the quotationhttp://mek.oszk.hu

minimap