Zalán Tibornak
barátaim: elkövettük az egyetlen lehetséges bűnt
ideje bevenni az utolsó adag fájdalomcsillapítót –
még ma
MÉG MA ELMEGYEK búgta a vadgalamb
még ma országot kerítünk magunknak. szépet. nagyot.
- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
uraim záróra és ez nem a SZABAD GYAKORLAT
ujjaink közül k
i
c
s
ú
s
z
o
t
t az üres pohár nem tudtam
elmondani: a távlattévesztés nem azonos de kölcsönös
Az oroszlánok tisztára nyalták a klaviatúrát
kurvák sorakoztak másnapos mosolyunk elé
LIBERTÉ! ÉGALITÉ! FRATERNITÉ!
ez itt nem kávéház ez itt nem nőket nem viszünk
Paris nincsen absztrakció
Senki se keresi meg az aranyszőrű bárányt
Tehát
§ a szobrok ellenállnak minden tévedésnek
§ lehullott róluk minden lepel
ÉREZTEM
fel kellett volna nyergelnem a papírrepülőt tudom
írástudó vagy fejvadász tudom az leszek
Velünk: Nagy-Európai kis Magyar Köztemető:
Nélkülünk
ÉS kisiklanak bennünk a hosszúvonatok el-
csukló hangon áldanak meg ismeretlen részegek
hinni kellene
elhinni valamit fiákeren megyünk és csak fütyörészünk
látjátok Párizsig megyünk - -
felemelt fejünkre hullik a hajnali köd
1985. szeptember
