Radnóti Miklós: Razglednicák (1-2)

Portre of Radnóti Miklós

Razglednicák (1-2) (Hungarian)

1

Bulgáriából vastag, vad ágyuszó gurul,

a hegygerincre dobban, majd tétováz s lehull;

torlódik ember, állat, szekér és gondolat,

az út nyerítve hőköl, sörényes ég szalad.

Te állandó vagy bennem e mozgó zürzavarban,

tudatom mélyén fénylesz örökre mozdulatlan

s némán, akár az angyal, ha pusztulást csodál,

vagy korhadt fának odván temetkező bogár.

 

1944. augusztus 30. A hegyek közt

 

2

Kilenc kilométerre innen égnek

a kazlak és a házak,

s a rétek szélein megülve némán

riadt pórok pipáznak.

Itt még vizet fodroz a tóra lépő

apró pásztorleány

s felhőt iszik a vízre ráhajolva

a fodros birkanyáj.

 

Cservenka, 1944. október 6.



Uploaded byP. T.
Source of the quotationhttp://mek.niif.hu

Picture Postcards 1-2 (English)

(1)

The roar of cannon rolls from Bulgaria dense and broad,

resounds upon the mountain crest, then hesitates and ceases;

the maned sky runs above; but recoils the neighing road;

and men and beasts are tangled, and wagon, thought and load.

You’re deep and constant in me despite this turbulence

and glowing in my conscience, forever still, intense

and silent like an angel when wondering he sees

destruction, or like beetles entombed in dying trees.

 

(2)

Nine kilometres from here, look, the haystacks

and homes consumed in blaze,

the peasants smoke in silence by the meadow

and huddle in a daze.

But here, the shepherdess leaves in the water

light ripples in her wake

and gently dipping down, her curly flock drinks

the clouds up in the lake.



Uploaded byP. T.
Source of the quotationhttp://www.newenglishreview.org

minimap