This website is using cookies

We use cookies to ensure that we give you the best experience on our website. If you continue without changing your settings, we'll assume that you are happy to receive all cookies on this website. 

Páskándi Géza: Szabálytalan strófák Radnótihoz

Portre of Páskándi Géza

Szabálytalan strófák Radnótihoz (Hungarian)

„Sárral kevert vér száradt fülemen.”

 

Mit ér sáros, véres fülével

egy ártatlan s magyar.

Ártatlanság: magában is nevetség,

hát még súlyaival!

 

Az ártatlanság tudod, mit ér?

Tengerbe folyt édes víz-ér.

És mennyit ér az angyal-arc?

Köpet égesse, flegma-kvarc.

Mit ér, tudod, a jóhiszem?

Vámon elveszik, ha réven

átviszem.

S tudod, mit ér, ha mókust bámul

sokáig az ember?

A vadász már nem a kis bundást

tartja szemmel,

hanem téged s nyomodra kap.

Mit lebkeség, szeszély, fuvallat,

s a nonszensz: tiszta táj.

A hexameter? Egy ember, sok ember...

 

Mit ér az, ami fáj?

A bárányvér, midőn farkas is már

nyaldossa sebeit...

Mit ér szökellő jambusod, ha

rágalom kúszik

zászlórúdon is, egyebütt, -

és mit - űrös morajban

egyszerű derűd?

Áldozat, Szent Naivitás, mit ér?

Ha Kívületek nincsen fehér?

Mert mit bánnám én a piszkot is,

ha minden mocskos lenne már:

a hó, a dér, a hattyú és sirály.

De látod, tiszta vagy te is.

Mit ér nyílt mező - gyolcsos homlokod?

 

Lent a sárban

Te már jobban tudod.



Uploaded byP. T.
Source of the quotationhttp://www.irodalmijelen.hu

minimap