Kukorelly Endre: Sétálnak, kiülnek a parkba
Sétálnak, kiülnek a parkba (Hungarian)
Sétálnak, kiülnek a parkba, kijönnek, a Nap, a
Nap felé fordítják az arcukat, leülnek, le- fekszenek a fűre, járkálnak a bokrok között, halkan beszélgetnek, lassan, egymás mellett, néha nevetnek is, valaki élesen nevet, vagy ücsörögnek egy padon, nézik a vizet, a kis szelet a vízen ahogy fodrozódik, megállnak a fák alatt, valami madárhang, micsoda erős illatok, hogy van-e ott ő, és hogyan legyen, bűzös és piszkos és rohadt, hogy végül is mindegy, mivel játszanak, aztán a rügyeket vizsgálják, megtapogatják a fák törzsét, ezekről beszélgetnek vagy hallgatnak, a fákról, bokrokról, hogy az miféle fű, a vízről, a Napról meg a szélről, ezekről. |