This website is using cookies

We use cookies to ensure that we give you the best experience on our website. If you continue without changing your settings, we'll assume that you are happy to receive all cookies on this website. 

The page of Forbáth Imre, Hungarian biography

Image of Forbáth Imre
Forbáth Imre
(1898–1967)
 

Biography

Forbáth Imre (Böhönye, 1898 – Teplice, 1967) költő. Kisgyermekkorától ifjúkoráig Nyitrán élt. Az 1918-1919-es magyarországi forradalom idején a főváros fiataljai között a KMP tagjaként folytatott szervező- és propagandamunkát, amiért később emigrálni kényszerült. 1945-ben tért vissza Magyarországra Angliából.

http://hu.wikipedia.org/wiki/Forb%C3%A1th_Imre

Forbáth Imre

A csehszlovákiai magyar líra egyik legsajátságosabb képviselője, a dunántúli Böhönyén született 1898-ban. Az ifjú költő a Magyar Tanácsköztársaság bukása után először Nyitrára, majd Prágába emigrált; a szocialistákból és kispolgári lázadókból álló aktivista írók programját vallotta magáénak. A Ma adta ki Forbáth első verseskötetét (Versek, Bécs, 1922).

Második verseskötetében, az Érsekújvárott 1923-ban megjelent Vándordalban már tisztábban cseng a költő egy-egy eszméje, kisebb arányú a gondolatok káosza, de forradalmisága még mindig a társadalomtól különálló lázadóé" a kapitalizmust gúnyoló villoni csavargó-költőé.

Forbáth volt a huszadik század elején feltűnő modernista költői irányok legfőbb képviselője a csehszlovákiai magyar irodalomban. A húszas évek elején költészetében az expresszionizmus módszerei uralkodnak, de egy-egy verse már túlmutat Kassákék modernizmusán, és realista motívumokat is tartalmaz (A barátról, Anyámnak, Szolga éneke).

Forbáth költői fejlődésének csúcsát a Favágók című verseskötet jelenti, s elsősorban ez a mű tette ismerté a költő nevét a magyar irodalmi életben. A Nyugatban Illyés Gyula írt róla ismertetést: bírálja egyes fogyatékosságait, de így is "a fiatal magyar líra egyik legfigyelemreméltóbb alkotásának" tartja. A Pozsonyban 1930-ban megjelenő verseskötet nem jelent szakítást Forbáthnak itt ismertetett költői útjával: témaválasztásában erősen meglátszik a különcködő hajlam, képalkotásaiban pedig az avantgard hatása, de a költemények egy részében Forbáth magas művészi színvonalon teremti meg a csehszlovákiai magyar líra alkotásait. A címadó költeményben már nem a lázadó, különcködő entellektüel, hanem a forradalmár énekli:

Mert édesebb bornál a bosszú,

Százszor finomabb:

Hej társaim! Gyullad már az erdő!

Igen ...! Pipacsnál pirosabb!!

Ekkor írt verseiben már kapcsolatot talál a szlovákiai élettel is: néhány költeménye a hegylakó szlovák szegényember bánatát énekli meg (Egy tál krumpli, Szlovák tájkép, A fekete irtványon).

Az 1938 őszén írt Látomásban megmutatja a második világháború előrevetett árnyékát. Forbáth 1938 után elhallgatott, Londonban volt emigrációban, a felszabadulás óta pedig a csehországi Teplicén él; a szlovákiai magyar kulturális élettől elszigetelten. Verseinek válogatott gyűjteményét Mikor a néma beszélni kezd címmel 1958-ban adta ki a Szlovákiai Szépirodalmi Kiadó.

Győry Dezső

http://mek.oszk.hu/02200/02228/html/06/461.html

(Editor of this page: P. T.)

Anthology ::
Literature ::
Translation ::

minimap