Mácha, Karel Hynek: Május (3.), I. Intermezzo (Máj (3.), Intermezzo I. in Hungarian)
Máj (3.), Intermezzo I. (Czech)PŮLNOC (Krajina) V rozlehlých rovinách spí bledé lůny svit, Sbor duchů "V půlnočních ticho je dobách; Jeden hlas "Teď pravý čas! - připravte stán - Sbor duchů (sundavaje lebku) "Z mrtvého kraje vystup ven, Lebka (mezi nimi kolem se točíc) "Jaké to oudů toužení, Jeden hlas "Připraven jestiť jeho stán. Sbor duchů "Připraven jestiť jeho stán. Jeden hlas "Rozlehlým polem leť můj hlas; Čekan s kolem "Mrtvému rakví budu já." Žáby z bažiny "My odbudem pohřební zpěv." Vichr po jezeru "Pohřební hudbu vichr má." Měsíc v zenitu "Já bílý příkrov tomu dám." Mlha po horách "Já truchloroušky obstarám." Noc "Já černá roucha doručím." Hory v kolo krajiny "Roucha i roušky dejte nám." Padající rosa "A já vám slzy zapůjčím." Suchopar "Pak já rozduji vonný dým." Zapadající mračno "Já rakev deštěm pokropím." Padající květ "Já k tomu věnce uviji." Lehké větry "My na rakev je donesem." Svatojánské mušky "My drobné svíce ponesem." Bouře z hluboka "Já zvonů dutý vzbudím hlas." Krtek pod zemí "Já zatím hrob mu vyryji." Čas "Náhrobkem já ho přikryji." Přes měsíc letící hejno nočního ptactva "My na pohřební přijdem kvas." Jeden hlas "Slavný mu pohřeb připraven. Sbor duchů "Již je den, již je den!" (Zmizí)
|
Május (3.), I. Intermezzo (Hungarian)ÉJFÉL (Táj) A széles fennsíkon szunnyad a fényes hold, Szellemek kara "Az éj-szakon az úr a csend, Egy hang "Itt az idő! – Kap vánkosul Szellemek kara (levéve a koponyát) "Halál honából jöjj elénk, A koponya "A csontjaimnak vágya, jaj, Egy hang "A nyughely íme készen áll. Szellemek kara "A nyughely íme készen áll. Egy hang "Hangom a sík mezőbe szól: A vesztőhely a kerékkel "A koporsója leszek én." A békák a mocsárból "Mi mondunk gyászos éneket." A vihar a tó fölött "Kíséret gondja lesz enyém." A Hold a Zenithen "Száll-ítok fehér szemfedőt." A köd a hegyeken "Nagy árnyék-leplem lepje őt." Az éj "Én kölcsönzöm a gyászruhát." A hegyek koszorúja "Adjatok gyászt, testünk-fedőt." A hulló harmat "Ruhátok' könnyem járja át." A föld "A föld lehelli illatát." A fekete felleg "Megöntözöm koporsaját." A hulló virág "Én reá koszorút fonok." A könnyű szél "A koporsóra viszem én." A szentjánosbogarak "Mi leszünk majd a gyertyafény." A mélyről örvénylő vihar "Én ébresztem harang szavát." A vakond a föld alatt "Sírgödröt fúrni: enyém a gond." Az idő "S az én gondom a síri domb." A hold előtt szálló madársereg "Mi tartjuk a gyászlakomát." Egy hang "A gyászpompa el nem marad. – Szellemek kara Nappal van! Újra nap!"
--------------------------------- I. Ének. Színhelye: A tóparti szikla. II. Ének Szính.: A tó túlsó partján emelkedő várbörtön. 1. Intermezzo III. Ének Szính.: A várbörtöntől vezető út és a kivégzőhely. Eddig a vers körbejárt egy egy napot, egy egész időciklust. (A két utolsó résznek már nincs pontosan kijelölt ideje, csak a természeti idő ciklikussága, örökös visszatérései vannak a IV. Ének elején kihangsúlyozva az emberi idő egyenesvonalúságának és örökre szóló elmúlásainak kontrasztjaként.) A II. Ének első nyolc sora és a II. Intermezzo trochaikus, a vers többi része jambikus. A II. Intermezzo Vilém halálát követi, és valamiféle "sírfeliratot" láthatunk benne; a II. Ének első nyolc sora Jarmila halálát követi, és ugyancsak "sírfeliratot" láthatunk benne: a lehulló csillag szimbolikusan maga Jarmila, mert az I. Ének többször is a csillag fogalmával kapcsolta össze az ő személyét (pl. a 45–48. sorban). Ezért ebben a nyolc sorban is – rejtett – intermezzót láthatunk. Miért nem választotta le és nevezte Intermezzónak Mácha ezt a nyolc sort? Valószínűleg azért, mert e rész számára nem maradt kijelölhető napszak... A részekre osztás vázlata a prozódia szempontjából: Ezt visszatérő, ciklikus szerkezetnek is tekinthetjük, de egyenes vonalú, vissza-nem-térő – bár szimmetrikus – "hídszerkezetnek" is.
|