„El sem tudod képzelni, milyen boldog vagyok!”
(Tadeusz Borowski: Nálunk, Auschwitzban)
amikor a fájdalom
az éjszakát
a végtelenbe nyújtja
rájössz
milyen nagyszerű dolog az alvás
amikor minden lépést eltervezel
talpad mely négyzetcentimétereire
nehezedhetsz büntetlenül
rájössz
milyen fantasztikus képesség a járás
amikor napod fő szervezési elve
minél kevesebb tárgyhoz kelljen
hozzáérned
rájössz
milyen főúri luxus a tapintás
amikor hetek óta
képtelen vagy kinyitni
egy könyvet
rájössz
milyen ajándék az olvasni tudás
amikor
mindezen rájövések
sorokká rendeződnek
rájössz
milyen kegyelmi adomány a rák
amikor rájössz
ez kellett ahhoz
mindezen közhelyekre rájöjj
rájössz
milyen vak a csodákra az ember
