This website is using cookies

We use cookies to ensure that we give you the best experience on our website. If you continue without changing your settings, we'll assume that you are happy to receive all cookies on this website. 

Parti Nagy Lajos: Si späť, sonety šli na pláž (Hazajöttél, a szonettek meg strandra mentek in Slovak)

Portre of Parti Nagy Lajos
Portre of Répás Norbert

Back to the translator

Hazajöttél, a szonettek meg strandra mentek (Hungarian)

Hát hazajöttél, hát haza, hát,
kivilágíthatnánk a kupolát,
de tegnap, tegnap leeresztett,
beállt egyszerű mennyezetnek,
nagyon nagyon fáradt vagyok ma,
verset szöszöltem fogvacogva,
kabátom sem, pokrócom sem plakát,
ki semmi sem dobol, csak a vers, csak a vers,
ha ráfigyelsz, ha nagyon ráfigyelsz,
hát hazajöttél, hát haza, hát,
láthattad szonettek fürdőző csapatát,
mind strandra ment, én csak tudom,
elbabráltam fürdősapkáikon,
míg málé ottavák és méla tercinák
csak rágcsálták a főtt kukoricát,
láthattad őket, tőlem mentek el,
azt fütyörészték, hogy rímelni kell,
bár úgy csörtettek, mint a csorda,
mindent össze enjambement-ozva,
nézz csak körül, nézd, csupa kuszaság
az asztalom, papírom (s a világ?)
hát hazajöttél, hát haza, hát,
kicsomagolsz húsz deka hideg vacsorát,
alágyújtasz a tegnapi teának,
a plafon szépen visszapúposodik kupolának,
és a csúcsában kerek égre lelsz,
ha ráfigyelsz, ha nagyon ráfigyelsz.


Si späť, sonety šli na pláž (Slovak)

Nuž prišla si domov, veru domov, veru,
mohli by sme si rozsvietiť kupolu,
ale včera, klenba včera spľasla,
na jednoduchý strop sa narovnala,
unavený som dnes veľmi veľmi,
zuby cvakajúc som sa piplal básňami,
ani kabát ani deka moja plagátom nie je,
nič, len báseň, len báseň ma burcuje
ak ju poslúchaš, veľmi sleduješ,
nuž prišla si domov, veru domov, veru,
mohla si vidieť kúpajúcu sa družinu
ja len viem, sonety šli na pláž všetky šli,
babral som sa s ich kúpacími čiapkami,
kým ťuťmácke tercíny a chmúrne ottavy
ustavične kukuricu varenú zobali,
odchádzať ich odo mňa, vidieť mohla si,
bez rímov niet básne, pískali hvízdali,
ako stádo sa pritom cválali
po nich nezostal kameň na kameni,
rozhliadni sa všade samá motanica
stôl a papier môj (a zemeguľa?)
tak si znova späť, doma, veru,
rozbalíš si studenú porcovanú večeru,
včerajší čaj ohreješ znova,
zo stropu sa vyoblí kupola,
a na jej vrchole oblohu okrúhlu nájdeš,
ak ju sleduješ, ak ju veľmi sleduješ.



Uploaded byRépás Norbert
Source of the quotationtranslator

minimap